Rendes ember nem sózza a járdát, a többinek meg tilos! - A járdasózás kedvezőtlen hatásairól sokat olvashatunk, de még mindig nagyon népszerű módszer, annak ellenére, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladják a konyhasó olcsóságának előnyeit! Ezen okokból kifolyólag 2010-ben korlátozták használatát...

 

 

Nem kell besózni!

Rendes ember nem sózza a járdát, a többinek meg tilos!

A járdasózás kedvezőtlen hatásairól sokat olvashatunk, de még mindig nagyon népszerű módszer, annak ellenére, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladják a konyhasó olcsóságának előnyeit! Ezen okokból kifolyólag 2010-ben korlátozták használatát.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Azaz nem teljes körű tiltásról, hanem korlátozásról van szó, bár a sózást az önkormányzatok kiterjedtebben is tilthatják helyi rendeleteikben. Az elmúlt két év tiltása egyelőre nem hozott áttörő eredmény, nem ismert, hogy hány eljárás indult volna a kormányrendeletben foglaltak megsértése miatt.

A sózás ártalmas hatásai:

  • az út menti fák a sózás miatt nem képesek elegendő vizet felszívni, ezért kiszáradhatnak;
  • a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít;
  • az alacsonyabb rendű állatok számára különösen káros (rovarok, talajlakó élőlények);
  • a sózott járdafelület kellemetlen a háziállatok számára is (kutyák macskák);
  • nem pontszerű szennyezés, a lefolyó víz magával szállítja a sós lét a felszíni vizekbe (halpusztulás);
  • reakcióképes légszennyező anyagokkal;
  • tönkreteszi lábbelinket, károsítja az autók és kerékpárok gumiját, alvázát, s idővel "megeszi" az aszfaltot és a betont is.

(Forrás: http://www.kothalo.hu/index.php/gyakran-ismetelt-kerdesek)

A só helyett tehát használjunk alternatív anyagokat: a zeolit, a fűrészpor és a lefagyott jég és hó olvasztását a konyhasónál sokkal hatékonyabban végző, a növényeket nem károsító acetátok és karbamid alapú jégolvasztó szerek. További kiváló módszer a hó ellapátolása, seprése a ház előtti járdáról (ez nem utolsó sorban jó lehetőség egy kis testedzésre is), így az említett anyagokból is lényegesen kevesebb jut a talajba!
Az egyes alternatív síkosítás mentesítő anyagokról további hasznos táblázat: http://levego.hu/hirek/2010/12/sohalal

Ideje lenne tehát a só által okozott károkat forintosítani, s talán a közvetett költségek láttán más döntéseket hozni, amikor a téli síktalanítás kérdéseit tárgyalják a felelősök. Persze az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Fenntarthatósági Jelentésében azt olvashatjuk: "Az autópályákra kiszórt só pálya melletti növényzetre gyakorolt káros hatása nem mutatható ki."
Érdekes eredmény, erre a módszerre kíváncsiak lennénk! Ezt a "nem mutat hatást" műszert elég sok helyen használják!

Forrás: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu